A múlt heti sajtóhírekkel összhangban valóban meghátrált a kormány az élelmiszerlánc-felügyeleti díj ügyében, a már benyújtott törvényjavaslat szerint visszaállítják a korábbi egykulcsos, 0,1 százalékos mértéket.
A sok éve húzódó aszfaltkeverő ügyben Magyarország az Európai Unió Törvényszékén megtámadta az Európai Bizottság azon határozatát, amelyben a Bizottság 2015. július 15-én felfüggesztette a problémás szerződésekhez kapcsolódó uniós kifizetéseket - áll a luxemburgi székhelyű Bíróság mai közleményében. Ez váratlan fordulatként értékelhető, mert eddig az volt a kormány által is kommunikált menetrend, hogy a bizottsági felfüggesztő határozatot követő levélváltások után 2016-ban egy nyilvános meghallgatásra kerül sor Brüsszelben, majd ha ezután Magyarország nem fogadja el a Bizottság javaslatát a pénzügyi korrekció (büntetés) mértékére, akkor fordulna az Európai Bírósághoz. A jelek szerint tehát ezt a távolabbi jövőbe nyúló folyamatot rövidítette le a magyar kormány azzal, hogy az ügyirat szerint már szeptember 19-én bírósághoz fordult.
Abba kell hagyni, hogy az embereket továbbtereljük az országainkon. A menekülteket regisztrálni kell, mert ha nincs regisztráció, menekültjog sincs - mondta a tegnapi menekültügyi találkozót követően Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Az eredeti 16 helyett egy 17 pontos akciótervet fogadtak el tegnap Brüsszelben a nyugat-balkáni útvonalon történő migrációban érintett országok vezetői.
Komolytalannak és nem reálisnak nevezte egy szombati tv-interjúban Zoran Milanovic horvát miniszterelnök Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének javaslatát, amelyet a vasárnapi migrációs csúcstalálkozón kíván előterjeszteni. Közben a bolgár miniszterelnök azt közölte, hogy Bulgária, Románia és Szerbia kész lezárni határait a menekültek előtt, ha Németország és Ausztria is így dönt. Szombat délután viszont a holland kormányfő azt hangsúlyozta, hogy a kelet-európai országok tartoznak azzal a nagyobb nyugati országoknak, hogy többet tesznek az Európai Unióba irányuló migránsáradat megfékezésére. Angela Merkel német kancellár is megszólalt ma, aki az 1960-as évekbeli vendégmunkás-áradatból tanulva azt hangsúlyozta: minél hamarabb integrálni kell oktatási-képzési programokkal a befogadott menekülteket. Ezekből a nyilatkozatokból is látszik, hogy mindenki emeli a tétet a holnapi rendkívüli uniós válságtanácskozás előtt, amely délután 4 órakor kezdődik Brüsszelben.
Az aggasztó demográfiai folyamatok és a kivándorlás miatt rendkívül nehéz időszak elé néznek a kelet-európai gazdaságok és az ebből fakadó gazdasági gondok már a közeljövőben jelentkeznek - figyelmeztetnek a Citi régiós közgazdászai. Átfogó elemzésükben arra mutatnak rá, hogy az ezekben az országokban várható, egyre súlyosabb munkaerőhiány versenyképességi hátrányként fog hamarosan jelentkezni. Az egyes kormányoknak vannak lehetőségeik, de lehet, hogy már késő megfordítani a negatív trendet.
Szabályozott mederbe terelni a Nyugat-Balkánon keresztül érkező menekültek hullámát - bizottsági források szerint ez az elsődleges célja annak az összejövetelnek, amit vasárnap tartanak tíz ország vezetőinek részvételével Brüsszelben - tudta meg a Bruxinfo. A brüsszeli lap rámutat, hogy formai és logisztikai szempontból is nagy újításnak ígérkezik a Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke által összehívott találkozó, amelyen a nyugat-balkáni menekültútvonal mentén található országok és Németország vezetői vesznek részt. Pénteken német sajtóforrások már jelezték, hogy Juncker egy 16 pontos javaslatcsomaggal készül, de ennek tartalmáról még nem jelent meg információ.
Az Európai Bizottság csütörtökön közzétette a legfontosabb októberi döntéseket a kötelezettségszegési eljárásokat illetően. Magyarország több helyen is szerepel a listán, több ügy esetében két hónapos határidőt kapott a Bizottságtól, és ha nem születik érdemi választ, az Európai Bíróságra viszi az ügyet Brüsszel.
A tavaly hatályba lépett uniós szabályozás értelmében jövő májustól a dohánytermékeket csak egységes, márkasemleges csomagolásban lehet forgalomba hozni - írja a híradó.hu.
Miközben a kormány az Európai Bíróságon támadja az élelmiszerláncok felügyeleti díjának felfüggesztését, a háttérben már egy olyan szabályozást készít elő, amely megfelel az uniós irányelveknek és mindenkire egyenlő mértékű terhet ró - írja a Népszabadság. A lap úgy tudja, a Bizottság által jelenleg felfüggesztett sarc minden piaci szereplő számára egyezrelékes mértékű lehet.
Két ügyben is keresetet nyújtott be a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságra a magyar állam, a kormány az élelmiszerláncok felügyeleti díjának és a dohányipari vállalkozások adójának felfüggesztését is megtámadta a bíróság előtt - derül ki az uniós igazságszolgáltatás pénteken közzétett hírleveléből.
A kora délután kiszivárgott sajtóinformációkat megerősítve délután bejelentette Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy éjféltől Magyarország lezárja a magyar-horvát zöldhatárt. A nemzetbiztonsági kabinet ülése után jelezte: a határátkelőhelyek - szigorított ellenőrzéssel - továbbra is működnek a magyar-horvát határon. A kormánydöntés a tegnap éjjeli EU-csúcson történt eseményeket követi:
"Féleredményt" hozott a magyar miniszterelnök értékelése szerint a csütörtöki EU-csúcs a külső határok ellenőrzésének megerősítése szempontjából. Miközben a tagállamok vezetői üdvözölték az EU-török megállapodás hírét a menekültügyi csomagról és egy 3 milliárd eurós pénzügyi keretről, Orbán szerint a görög külső határ lezárására továbbra sincs készség. A nemzetbiztonsági kabinet péntek kora délután dönt a horvát határzár aktiválásának ügyében - foglalja össze a tegnap éjjeli brüsszeli EU-csúcs főbb eredményeit a Bruxinfo. Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője tegnap már előrevetítette, hogy a csütörtök esti EU-csúcs eredménye alapján rövidesen eldől a horvát határzár kérdése.
A magyar lakosság számára csak visszatérítendő, azaz hitel alapú uniós forrást tud biztosítani a 2014-2020-as ciklusban a kormány, mert az értelmezése szerint csak ezt teszik lehetővé az EU-s jogszabályok - többek között ezt hangsúlyozta a mai Kormányinfó sajtótájékoztatón Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője ezzel lényegében megismételte a tárcától kapott, tegnap este a Portfolio-n megjelent közlemény tartalmát, igaz ezzel továbbra is megmaradt a bizonytalanság a lakosság által várt pályázatok körében.
Heteken belül mintegy 200 milliárd forintnyi átutalás érkezhet meg az Európai Bizottságtól Magyarországra a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban született minapi kedvező uniós döntés hatására - tudta meg a Portfolio egy névtelenséget kérő szakértő forrástól. Ennél kisebb, mintegy 95-155 milliárd forintnyi büntetés forog kockán a sok éve húzódó ún. aszfaltügyben, igaz ez várhatóan nem okoz majd uniós forrásvesztést Magyarországnak. Fontos részleteket tudtunk meg az összesen öt Operatív Program kapcsán Brüsszellel folytatott milliárdos nagyságrendű elszámolási vitáinkról. Ezek azonban még azért nem jelentenek komolyabb gondot, mert a kialkudott pénzügyi büntetési tételt - más számlák benyújtásával - még le tudja hívni Magyarország. A 2014-2020-as időszakban viszont már igencsak zsebre megy a játék, mert az ilyen büntetési tételeket a Bizottság levonja az országnak folyósítható keretösszegből, azaz egy-egy szabálytalan pénzfelhasználási ügy tényleges forrásvesztést okozhat. Ha a migrációs válság kezelése miatt máshogy szeretnénk elkölteni az EU-támogatásokat, akkor ezen módosítási javaslatokat nagyon nyitottan fogadná a Bizottság - jelezte a forrás.
Az Európai Bizottság ma fogadta el az EU Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogramjának 2016-17-re szóló új munkaprogramját, így a következő két évben mintegy 16 milliárd eurónyi, közvetlenül Brüsszelben megpályázható kutatási, fejlesztési és innovációs pénzügyi keret nyílik meg. Ez a magyar cégek és intézmények számára is fontos, hiszen olyan tevékenységekhez kaphatnak EU-s forrást, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a Bizottság szakpolitikai prioritásaihoz. Ráadásul az illetékes uniós biztos egy hétfői brüsszeli konferencián azt is jelezte, hogy egy ún. kiválósági pecsétet is kiosztanak a legjobb cégeknek, ami szintén ösztönző lehet a magyar cégek számára, illetve növelheti az esélyeiket az uniós forrásszerzésre.
Az igaz, hogy az Európai Bizottság nem adhatja oda a pénzt közvetlenül egy magánszemélynek a családi ház energetikai korszerűsítésére, de egy energiahatékonysági alapnak igenis odaadhatja, így tehát Brüsszel egyáltalán nem akadálya annak, hogy a lakossági épületenergetikai pályázatok megjelenjenek Magyarországon - hangsúlyozta Brüsszelben az Európai Bizottság egyik névtelenséget kérő szakértője a Portfolio-nak. A forrás leszögezte: ha egyáltalán nem kerülnek sorra az ilyen korszerűsítések Magyarországon, akkor azzal megsértenénk az Operatív Programban tett vállalásunkat, igaz Brüsszel ezért nem tudna pénzügyi szankciót kivetni ránk.
Magyarázatot vár az Európai Bizottság a magyar hatóságoktól az Út a szakmaválasztáshoz elnevezésű programmal kapcsolatban felmerült visszásságokra - tudatta kedden az MTI-vel Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti (EP-) képviselője Marianne Thyssen foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős uniós biztos írásbeli válaszára hivatkozva.
Nemcsak a Magyar Energiahatékonysági Intézet fogadta megdöbbenéssel a Miniszterelnökség mai nyilatkozatát arról, hogy "Brüsszel nem ad pénzt lakossági energetikai felújításra", hanem Brüsszelben sem értik, hogy mi az állítás háttere, hiszen a Bizottság által elfogadott Operatív Programokból kirajzolódik a forrás ezen pályázatokra is. Utóbbi reakciót a Portfolio Brüsszelben kapta egy névtelenséget kérő, magasrangú EU-forrástól, aki azt ígérte: részletesebben is utánanéz a témának. Amint ennek eredményét megkapjuk, természetesen azonnal beszámolunk róla.
Az Európai Bizottság várakozásai szerint idén és jövőre recesszió várható Görögországban, de ha az athéni kabinet "komoly erőfeszítéseket" tesz a pénzügyi stabilitás megteremtése érdekében, a jövő év közepétől már növekedésnek indulhat a görög gazdaság - közölte Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság euróért felelős alelnöke Limában helyi idő szerint pénteken.
Elfogadta csütörtökön az európai uniós tagországok belügyminisztereinek tanácsa azt a költségvetési módosító javaslatot, amelynek révén az unió idén mintegy 400 millió euróval több kötelezettséget vállalhat a migrációs válság kezelése érdekében.
Az ÁKK közbelépésével.
Vészjósló előrejelzés: 250 000 milliárd forintos gazdasági kár fenyegeti Európát
Három lépcsőben lép hatályba az etikus 2.0 szabálycsomag.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Történelmi mélyponton a forint az angol fonttal szemben.
Meddig nőhet még?
Kik kísérték el a politikust?
Az IO Partners szakértőivel beszélgettünk.
